Ezért veszélyes az egészségére, ha a gyereked sokat stresszel az iskola miatt
Nem elég, ha a gyereket csupán biztatjuk az iskolai felelések előtt. Ezzel a stresszt nem oldjuk fel bennük, márpedig a mai gyerekek rengeteg stresszes helyzettel találkoznak nap mint nap. A stressz egy alattomos szörny, már mindenütt ott van, még gyermekkorban is. De miért veszélyes ez rájuk nézve?
A gyermekfenntartó polgári kör (anya és apa) csupán azt veszi észre, hogy a gyerek ingerült, agresszív vagy épp fordítva: visszahúzódóbb, félénkebb lett a szokásosnál.
Valahogy semmi nem jó, vagy folyton izgul. A „való világból” a számítógépes játékokba menekül, vagy épp a Tv előtt görnyed egész hétvégén, és a Nutellás üveg is gyakorta a kiürül.
Tudtad?
Amely gyerek gyermekként sokat stresszel, felnőttként is sokat fog.
Minden itt kezdődik el.
Ha most a legszívesebben egy csípő megjegyzést irányítanál felém, hadd jöjjek a bizonyítvánnyal:
A stressz nem egy felnőttként megtapasztalt jelenség csupán. Csak emlékezz vissza, amikor az osztálytermi ajtó nyitásakor a szél megcsapta az arcodat, és tisztán hallottad, ahogy a tanár belép az ajtón, majd leteszi a naplót az asztalra.
A szív hevesen ver, pillangók repkednek a gyomrodban és érzed, ahogy a reggeli izzadsággátló épp bedobni készül a törölközőt.
Ezt a „vizsgadrukkot” éled meg ma a meetingeken, az állásinterjún vagy egy orvosi leletre várva a kórházban is.
Na de az iskolai szereplés szerinted nem akkora megterhelés?
Egy táblánál történő szereplés, vagy maga az érettségi szóbeli ugyanolyan kavics tud lenni a cipőjükben a gyerekednek is, mint neked egy prezentáció. Az írásbeli vizsga egy fokkal kevesebb stresszhormont szabadíthat fel benne, mint a szóbeli; de a nagyon izgulósok esetében ez elenyésző.
Selye János szerint a különböző károsító hatásokra a szervezet azonos módon, az „általános adaptációs szindrómával” reagál.
Ő volna a stressz.
A stressz jó is és nem is jó - 3 fokozata, szakasza van
1. Az átmeneti stressz, a „jaj felenem kell”, amit izzadó tenyér, vizes póló, és hiperventilálás kísér.
Más szavakkal: az alarm, vagy vészreakció.
A diákok csak vizsgadrukknak hívják. A gyomorideg ilyenkor szinte már megszokott jelenség. A vérnyomás az egekben és a hányinger is ismerősként üdvözölve. A stressz ezen fázisa rövidtávon nem káros. Mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele.
Selye János: „a stressz az élet sója”.
Így alakul ki a gyerekekben a nehézségekkel való megbirkózás képessége. A kihívásokkal járó „normál” stresszreakciók pedig jó hatással lehetnek rájuk. Éppen ezért fontos, hogy a gyerek hogyan birkózik meg a stresszel, és milyen reakciókat, stratégiákat mozgósít, hiszen egész felnőttkorát meghatározza majd.
Ekkor kezd kialakulni a személyiségük, nem mindegy ezért, hogyan reagál a stresszhelyzetekre. Meghatározza majd, hogy miként fogja venni felnőttként is az akadályokat.
Az úgynevezett eustresszt a gyerek pozitívan értékeli. Ezt éli meg a futóverseny vagy a focimeccs győzedelmes mámora előtt is, amikor 1 percen múlik minden.
2. Ha a „normál rövid stressz” nem oldódik fel, azaz az átmentei fázisból a stressz második fázosa lesz, akkor az egész szervezetre kezd káros hatással lenni: az ellenállás fázisa.
A distressznek hívott stressz során olyan „veszélyeztető” környezeti hatások érik a szervezetet, melyek fokozott stresszreakciókat eredményeznek. A gyermek elveszti a kontrollálást a szituációban és tehetetlenséget, reménytelenséget kezdhet érzékelni.
Igen veszélyes, hiszen hosszútávon csökkenti az immunrendszer működését, a gyerek „iskolabeteg lesz”. A folyamatosan kapott rossz jegyek vagy egy bukás is kiválthatják benne ezt a fázist.
3. A stressz legveszélyesebb fázisa a krónikus stressz, a kimerülés állapota.
Ebben már úgy le tud merülni a test, mint a lufi. Felnőttként már fekélyekkel súlytott fiatal felnőtt lehet belőle.
A felnőttkori viselkedésminták alapjai a gyerekkorban alakulnak ki. Egy szélsőségesen stresszes gyerek felnőttként is stresszhez köthető betegségekkel fog küzdeni.
Egy kutatás vezetője, Dr. Ashley Winning, a Harvard Egyetem munkatársa szerint a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcserebetegségek kockázatának növekedésében a gyerekkori stressz fontos tényező. Jóval nagyobb kockázatot jelent, mint a felnőttkori stressz.
A stresszkezelő technikák között van a stresszmegelőzés is. Azoknak az eseményeknek és szituációknak a csökkentése, mely fokozott stresszt vált ki a gyermekekből.
Egy tantárgytól és témától való félelem is ilyen lehet. „Mi lesz, ha megbukom?”. Mi lesz, ha nem kapok jó jegyet?
Hogyan segíthet neki ebben a küzdelemben eredményesen egy magántanár? Ismerd meg a magántanár által nyújtott előnyöket. És azt is, hogy hogyan célszerű magántanárt választani.
Ha tetszett ez a cikk, kérjük oszd meg ismerőseiddel is:
